A MAGYAR EVANGÉLIUMI KERESZTYÉN DIÁKSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA
A 2018. február 3-ai közgyűlés által elfogadva
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az egyesület magyar neve: Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (továbbiakban: Diákszövetség). Az egyesület rövid neve: MEKDSZ.
2. Az egyesület angol neve: Hungarian Fellowship of Evangelical Students.
3. A Diákszövetség az 1910-1949-ig működött Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség jogfolytonos utódjának tekinti magát.
4. A Diákszövetség székhelye: Budapest, Kende utca 7. III. em. 9., H-1111 Magyarország.
5. A Diákszövetség tevékenysége Magyarország egész területére kiterjed.
II. A DIÁKSZÖVETSÉG CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGE
1. A Diákszövetség célja, hogy tagjai ismereteik bővülésével párhuzamosan növekedjenek Isten megismerésében, Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatuk mélyüljön el a Biblia tanulmányozása, az imádság és a közösség gyakorlása által, személyes és szakmai életükben ismerjék fel, alkalmazzák, vállalják fel és nyíltan képviseljék a bibliai alapelveket.
2. A Diákszövetség célja, hogy tagjai szánják oda életüket az evangélium üzenetének nem hívő társaikkal való megosztására, hogy őket a Jézus Krisztusban való hitre vezessék és az Ő szolgálatára megnyerjék.
3. A Diákszövetség célja, hogy tagjai legyenek készek az Isten világméretű missziójában való részvételre.
4. A Magyar Evangélumi Keresztény Diákszövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. paragrafusa alapján Közhasznú Szervezet, mely – az előző pontokban meghatározottak szellemében – közhasznú nevelési, oktatási, vallási, képességfejlesztő, kulturális és ifjúságvédelmi tevékenységeket, valamint a fentiekkel összefüggő ismeretterjesztést végez.
5. Az Egyesület az alább felsorolt közhasznú tevékenységek végzése útján közvetve az alább megjelölt jogszabályok szerinti közfeladatok teljesítését szolgálja:
III. A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI
1. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében segíti helyi diákkörök és bibliakörök (továbbiakban: helyi diákkör) létrehozását és fejlődését.
2. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében konferenciákat, előadásokat, tanfolyamokat, táborokat rendez.
3. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében elektronikus és papír alapú kiadványokat jelentethet meg.
4. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében együttműködik más szervezetekkel.
5. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében ösztöndíjakat adhat, pályázatokat írhat ki. A Diákszövetség által kiírt pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek figyelembe vételével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). A színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
6. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében pályázatokon vehet részt.
7. A Diákszövetség céljainak megvalósítása érdekében a hozzá beérkezett támogatási kérelmeket Vezetősége által érdemben elbírálja. A Vezetőség e jogát átruházhatja.
8. A Diákszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.
IV. A DIÁKSZÖVETSÉG HITVALLÁSA
A Diákszövetség hitvallása a keresztyénség alapvető, a Szentírásban kijelentett igazságait foglalja magában a következők szerint:
1. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek három-egy Isten.
2. Isten kizárólagos ura a teremtésnek, a kijelentésnek, a megváltásnak és az utolsó ítéletnek.
3. A Szentírás Istentől ihletett és eredeti formájában teljesen megbízható, legfőbb tekintély az igazság, a hit és az életvitel minden kérdésében.
4. Az emberiség a bűnbeesés óta egyetemesen bűnös, ezért Isten haragja és ítélete van rajta.
5. Az Úr Jézus Krisztus Isten testet öltött Fia, tökéletes Isten, Szentlélektől fogant, szűztől született, valóságos és bűntelen ember volt, kereszthalált halt, feltámadt, mennynek és földnek ura.
6. A bűnből és a büntetés alól egyedül Jézus Krisztus válthat meg, aki egyszer és mindenkorra érvényes áldozati halálában minket képviselt és helyettesített.
7. A megigazulás Isten meg nem érdemelt kegyelme, amelyben a bűnös elnyeri minden bűnének bocsánatát, és Isten neki tulajdonítja Krisztus igazságát. Mindez egyedül hit által nyerhető el.
8. Egyedül a Szentlélek képes meggyőzni az embert bűnösségéről. Jelenléte által formálódik az újjászületett ember Krisztushoz hasonlóvá, ő teszi alkalmassá a világban való bizonyságtételre.
9. Az egy, szent, egyetemes Egyház Krisztus teste, amelyhez minden hívő tartozik.
10. Jézus Krisztus személyesen visszajön és végső ítéletet tart.
V. A DIÁKSZÖVETSÉG KAPCSOLATAI
1. A Diákszövetség kapcsolatai a keresztyén gyülekezetekkel
A Diákszövetség nem gyülekezet, nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, de a hitvallás szellemében testvéri kapcsolatot kíván fenntartani minden bibliai alapokon álló gyülekezettel. Tagjait buzdítja arra, hogy csatlakozzanak egy gyülekezethez, és aktívan vegyenek részt annak életében.
2. A Diákszövetség kapcsolatai a felsőoktatási intézményekkel
Az egyetemi autonómia tiszteletben tartása mellett a Diákszövetség támogatja helyi diákkörök felsőoktatási intézményi keretek között történő létrehozását és működését, figyelembe véve különösen a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseit.
A Diákszövetség a helyi diákkörök megkeresésére segítséget nyújt a diákkör legális működési feltételeinek megteremtéséhez, a hallgatók vallási meggyőződésének kifejezésre juttatásához való joguk érvényesítéséhez, valamint a diákkör létrehozásának, működésének akadályozása esetén a Diákszövetség segíti a hallgatói érdekérvényesítést.
A fenti célok elérése érdekében a Diákszövetség párbeszédet kezdeményezhet a felsőoktatási intézmény illetékes vezető szervével.
3. A MEKDSZ kapcsolatai a diákkörökkel
A diákkörök önálló szervezetek, melyek munkáját a MEKDSZ, mint szervezet tanácsadással, képzéssel segíti, de közvetlenül nem irányítja azokat. Ugyanakkor a MEKDSZ fenntartja magának a jogot, hogy indokolt esetben (például az Alapszabállyal vagy a Hitvallással ellentétes tevékenység esetén), a vezetőség határozatban megszüntesse az együttműködést az adott diákkörrel és megvonja a MEKDSZ név használatának jogát. A MEKDSZ tagjai nem a diákkörök, hanem természetes személyek.
VI. A DIÁKSZÖVETSÉG TAGJAI ÉS TÁMOGATÓI
1 A Diákszövetséggel hivatalos formában kapcsolatot tartó személyek tagok vagy támogatók lehetnek. A tagok, élethelyzetüknek megfelelően, diák vagy szenior tagok lehetnek.
2 A Diákszövetség diák tagja lehet mindenki, akinek felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos hallgatói jogviszonya van, aki a Diákszövetség céljait, hitvallását és alapszabályát elfogadja, és ezt a Belépési Nyilatkozat aláírásával igazolja.
3 A Diákszövetség szenior tagjai általában a felsőoktatási tanulmányaikat befejezők lehetnek.
3.1. Mindenki, aki korábban a Diákszövetség diák tagja volt és tanulmányait befejezte, jogfolytonos módon szenior taggá válik, amennyiben tagságát folyamatos tagdíjfizetéssel fenntartja.
3.2. A Diákszövetség szenior tagja lehet továbbá bármely személy, aki a 18. életévét betöltötte, nincs nappali tagozatos hallgatói jogviszonya, a Diákszövetség céljait, hitvallását és alapszabályát elfogadja és ezt a belépési nyilatkozat aláírásával igazolja, valamint tagfelvételét a Diákszövetség két tagja támogatja.
4. A diákszövetség a tagokról és a támogatókról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően történik, és csak a Diákszövetség céljai érdekében használható fel.
5. A Diákszövetség támogatói mindazok a természetes és jogi személyek, amelyek az adott naptári évben legalább egy alkalommal pénzbeli, vagy pénzben meghatározható természetbeni adományt biztosítottak a Diákszövetség részére, tagsági viszonyuktól függetlenül. A Diákszövetség a mindenkor érvényes adatvédelmi és adójogszabályoknak megfelelően ad ki igazolást a befizetett vagy juttatott adományokról.
VII. A TAGOK JOGAI, KÖTELESSÉGEI, ILLETVE A TAGSÁG LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE
1. Tagok jogai:
1.1. A Tag jogosult a Diákszövetség rendezvényein, tevékenységeiben, illetve Közgyűlésén részt venni.
1.2. A Tag a Diákszövetség szerveibe megválasztható. A Tag a Diákszövetség Közgyűlésén szavazati és választási joggal rendelkezik, mely jogot kizárólag személyesen gyakorolhat.
1.3. A Tag jogosult a Diákszövetség Közgyűlésén, vagy azt megelőzően, a vezetőségi tagok, a felügyelő bizottsági tagok és a diákszövetség elnökének személyére javaslatot tenni.
1.4. A Tag jogosult a Diákszövetség működésével kapcsolatos nyilvános információkhoz hozzájutni, a működéssel kapcsolatban véleményét megfogalmazni, a működéssel kapcsolatban kezdeményezéseket tenni.
1.5. A Tag jogosult igénybe venni a csak tagok számára nyújtott támogatásokat.
1.6. A Tag jogosult más személyek tagfelvételét támogatni a VI.3.2. pontban foglaltaknak megfelelően.
2. A Tagok kötelességei:
2.1. A Tag aktívan közreműködik a Diákszövetség céljainak megvalósításában.
2.2. A Tag betartja a Diákszövetség Alapszabályát, valamint a Közgyűlés és a Vezetőség határozatait.
2.3. A Tag a Diákszövetség iránti elkötelezettsége kinyilvánításaként éves tagsági díjat fizet.
3. A tagdíj.
3.1. A tagdíj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az, amellett, hogy kifejezi a Diákszövetséghez való tartozás értékét, nem ró túlzott terhet a diák tagokra.
3.2. A tagsági díj összegét nem lehet szolgáltatások értékéhez kötni, vagy azokkal összevetni.
3.3. A tagsági díj összegét és befizetésének módját a Diákszövetség Vezetősége a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig határozza meg.
3.4. A tagdíjfizetés határideje a tárgyév január 31-e. A tagsági díj meg nem fizetése esetén a VII.4.3. szakasz rendelkezései az irányadók.
3.5. A MEKDSZ tagjainak éves általános célú adományából (nem céladomány) a mindenkori tagdíjnak megfelelő összeg tagdíjként kerül jóváírásra.
4. A tagsági viszony létrejötte, felfüggesztése és megszűnése.
4.1. A tagsági viszony a Belépési Nyilatkozat aláírásával, a nyilvántartáshoz szükséges adatok megadásával és az első naptári évre vonatkozó tagdíj befizetésével jön létre.
4.2. A tagsági viszony a tagdíj évenkénti befizetésével hosszabbítható meg.
4.3. A tagsági viszony felfüggesztésre kerül, ha a tag éves tagdíját január 31-ig nem fizeti meg. A felfüggesztés hatályát veszti azon a napon, amikor a felfüggesztett tag utólagosan megfizeti a tagdíjat. Öt évig tartó folyamatos felfüggesztést követően a tagság automatikusan megszűnik. A felfüggesztett tagsági viszonyú tag nem gyakorolhatja a VII.1. pontban felsorolt jogait.
4.4. A tagsági viszony megszűnik:
4.4.1. A VII.4.3. pontban említett módon.
4.4.2. Ha arról a Tag lemond és ezt a Diákszövetség Vezetőségével írásban közli.
4.4.3. Ha a tagot a Diákszövetség Vezetősége méltatlan, a Diákszövetség céljaihoz és hitvallásához nem illő, és / vagy jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő magatartása miatt kizárja. A kizárásról a Diákszövetség Vezetősége csak az után dönthet, hogy az érintett tagnak az adott ügyben történő meghallgatására lehetőséget nyújtott. A kizáráshoz a Vezetőség minősített (3/4-es) többsége szükséges. Vezető tisztségviselőt és / vagy Felügyelőbizottsági tagot kizárni csak azt követően lehet, hogy tisztségéből felmentésre került.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
4.4.4. A tag elhalálozása esetén.
5. A Diákszövetség tagsági körén kívüliek jogai:
5.1. A Diákszövetség közhasznú szolgáltatásaiból a Diákszövetség tagi körén kívüliek is részesülhetnek.
5.2. A Diákszövetség tagságán kívüli személyek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény 15. paragrafusa értelmében nyilvánosnak tekintendő iratokba betekinthetnek.
VIII. A DIÁKSZÖVETSÉG SZERVEZETE
A Diákszövetség munkáját az alábbi szervezeti keretek között végzi:
1. Közgyűlés
2. Vezetőség
3. Felügyelő Bizottság
4. Tisztségviselők
1. Közgyűlés
A Közgyűlés a Diákszövetség legfőbb döntéshozó szerve.
1.1. A Közgyűlés üléseit szükség szerint, de legalább évenként egyszer tartja. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, de azon kizárólag a Tagok szavazhatnak.
1.2. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott Tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt változatlan napirenddel, új – előre közölt – időpontban megismételt ülés a megjelent Tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg, kivéve ahol az alapszabály vagy törvény minősített többséget ír elő.
1.3. A Közgyűlés üléseinek összehívása és levezetése az Elnök feladata. Az Elnök 30 napon belül köteles Közgyűlést összehívni akkor, ha erre Vezetőségi vagy Felügyelő Bizottsági Határozat szólítja fel. Ha ennek nem tesz eleget, a VIII. 3.4. pont előírásai az irányadóak. A Közgyűlés üléseire vonatkozó meghívót írásban, az ülést legalább 20 nappal megelőzően, egyszerű postai küldemény, visszaigazolt e-mail vagy telefax útján, a napirend, az ülés helyének és időpontjának megadása mellett, a MEKDSZ nevét és székhelyét feltüntetve valamennyi tag részére meg kell küldeni, továbbá a szervezet honlapján is közzé kell tenni. Az ülés helyszínét és időpontját a szervezeti érdekek figyelembevételével az Elnök szabadon állapítja meg, de nem hívhat össze ülést nem magyarországi helyszínre, illetve éjszakai időpontra [22-06h-ig]. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Közgyűlés napirendjét az Elnök állapítja meg, ennek során azonban köteles napirendre tűzni minden olyan pontot, amelynek napirendre tűzésére a Közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően Vezetőségi Határozat, Felügyelő Bizottsági Határozat vagy legalább 20 Tag írásban beadott javaslata kötelezi. Amennyiben az előzőek szerinti feltételekkel benyújtott napirendi javaslat 15 napon belül érkezik meg, a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendre vételről.
A közgyűlési meghívó közzétételétől számított 10 napon belül a tagok az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt és a fentieknek megfelelően kiegészített napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a jelenlévők a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
1.4. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, vagy – minősített többséget igénylő döntésekben és személyi kérdésekben - titkos szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Az Alapszabály módosításához, a vezető tisztségviselők [Elnök, Főtitkár] felmentéséhez, valamint a 1.5.8. pontban felsorolt javaslatok elfogadásához az érvényes szavazatot leadók háromnegyedes többsége szükséges.
1.5. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1.5.1. Az Alapszabály megállapítása, valamint annak módosítása.
1.5.2. A Vezetőség diák és szenior tagjainak megválasztása illetve felmentése.
1.5.3. Az Elnök megválasztása illetve felmentése
1.5.4. A Vezetőség által kiválasztott Főtitkár személyének jóváhagyása vagy elutasítása, illetve a hivatalban lévő Főtitkár felmentése.
1.5.5. Döntés a Diákszövetség éves beszámolójának, közhasznúsági mellékletének, valamint költségvetésének jóváhagyásáról. Az erre vonatkozó javaslatot az Elnök terjeszti elő.
1.5.6. Döntés a Diákszövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 29. § (3) szerinti közhasznúsági mellékletének elfogadásáról, amelyre vonatkozó javaslatot az Elnök terjeszti elő. A Diákszövetség közhasznúsági mellékletében be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. §), mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
1.5.7. A Diákszövetség éves beszámolójának megvitatása és jóváhagyása.
1.5.8. Döntés a Diákszövetség feloszlására illetve más egyesülettel való egyesülésére, illetve egyesületek szövetségéhez való csatlakozására vagy kiválására irányuló határozati javaslat elfogadásáról.
1.5.9. A Diákszövetség Felügyelő Bizottságának megválasztása, a Felügyelő Bizottság tagjainak felmentése.
1.5.10. A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
1.5.11. A Közgyűlés tisztségviselőinek (jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítő, stb.) és szavazatszámlálóinak megválasztása.
1.6. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (1) bekezdése alapján a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], (a továbbiakban: hozzátartozója) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A Ptk. (2013. évi V. törvény) alapján a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (2).)
2. Vezetőség
A Diákszövetség Vezetősége 12 tagú: a két tisztségviselőből valamint öt szenior és öt diák tagból áll. A tisztségviselők mandátuma 3 évre, a Szenior Vezetőségi Tagoké két évre, a Diák Vezetőségi Tagoké egy évre szól.
A Vezetőség a Közgyűlések között irányítja a Diákszövetség munkáját.
Javaslatot tesz az Elnöknek a munkáltatói jogkör gyakorlására (munkatársak [beleértve a Főtitkárt is] alkalmazása, javadalmazása, elbocsátása, stb.).
Javaslatokat dolgoz ki az Alapszabály módosítására, határozatot fogad el ezen módosításoknak a Közgyűlés napirendjére tűzéséről.
A Diákszövetség Vezetősége határozatokat hoz a Diákszövetség céljainak elérése érdekében követendő, a munkatársak közreműködésével kialakított stratégiára és az ezzel kapcsolatos jelentősebb konkrét intézkedésekre vonatkozóan, felügyeli ezek végrehajtását.
A Diákszövetség Vezetősége közgyűlés elé terjeszti a Diákszövetség költségvetését, éves beszámolóját és éves közhasznúsági jelentését, valamint javaslatot tesz az Elnök és a Főtitkár személyére.
A Diákszövetség Vezetősége figyelemmel kíséri a Diákszövetség gazdálkodását és szükség esetén döntéseket hoz a pénzügyi stabilitás biztosítására.
A Diákszövetség Vezetősége vizsgálatot folytat és határozatot hoz tagok kizárása ügyében.
A Diákszövetség Vezetősége kezdeményezheti vezető tisztségviselő felmentését.
A Diákszövetség Vezetősége dönt az olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet az egyesület tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
A Diákszövetség Vezetősége a következő ügyrend szerint működik:
2.1. A Vezetőség üléseit szükség szerint, de legalább évenként egyszer tartja. Az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A Vezetőség ülésein kizárólag a Vezetőség Tagjai szavazhatnak. A Vezetőség zárt ülés esetén is dönthet úgy, hogy azon megnevezett nem vezetőségi tagok is részt vehetnek.
2.2. A Vezetőség ülése akkor határozatképes, ha azon a Vezetőségi Tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt változatlan napirenddel, új - előre közölt - időpontban megismételt ülés a megjelent Vezetőségi Tagok számára való tekintet nélkül határozatképes.
2.3. A Vezetőség üléseinek összehívása az Elnök feladata. Az Elnök 30 napon belül köteles Vezetőségi Ülést összehívni akkor, ha ezt legalább 3 vezetőségi tag írásban kéri vagy Felügyelő Bizottsági Határozat szólítja fel, ellenkező esetben a VIII. 3.4. pont előírásai az irányadóak. A Vezetőség üléseire vonatkozó meghívót írásban vagy emailben, az ülést legalább egy héttel megelőzően a napirend, az ülés helyének és időpontjának megadása mellett, valamennyi Vezetőségi Tag részére meg kell küldeni. A Vezetőség ülésének napirendjét az Elnök állapítja meg, ennek során azonban köteles napirendre tűzni minden olyan pontot, amelynek napirendre tűzésére a Vezetőség ülésének időpontját legalább 10 nappal megelőzően legalább 3 Vezetőségi Tag írásban beadott javaslata vagy Felügyelő Bizottsági Határozat kéri fel.
2.4. A vezetőség határozathozatalairól
2.4.1. A Vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg, amennyiben erről az Alapszabály eltérően nem rendelkezik. Személyi kérdésekben az Elnök titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Ha a szavazategyenlőség titkos szavazás eredményeként áll elő, a szavazást meg kell ismételni. Az Alapszabály módosítására valamint a Diákszövetség feloszlására illetve más egyesülettel való egyesülésére irányuló határozati javaslat elfogadásához az érvényes szavazatot leadók szavazatainak háromnegyedes többsége szükséges.
2.4.2. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (1) bekezdése alapján a vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (2).)
2.5. A Vezetőség ügyrendjét a fentiekben nem szabályozott kérdésekben saját maga határozhatja meg illetve egészítheti ki, de csak oly módon, hogy az ügyrend nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.
2.6. A Vezetőség tagjainak jelölésekor figyelembe kell venni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (3) és 39. § (1) szakaszaiban, valamint a Ptk 3,22. paragrafusában részletezett összeférhetetlenségi szabályokat.
2.7. A Diákszövetség éves tagdíját a Vezetőség a megelőző év szeptember 30. napjáig köteles meghatározni. Amennyiben a Vezetőség ezt elmulasztaná, a tagdíj előző évi összege marad érvényben.
2.8. A Vezetőségbe megválasztható a Diákszövetség bármely érvényes tagi viszonnyal rendelkező diák, illetve szenior tagja. A Vezetőség tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók.
2.9. Ha a Vezetőségi tag megbízatása a VIII. 5./1. 5./2. 5./4. illetve 5./5. pontok alapján szűnik meg, akkor helye eredeti megbízatási idejének lejártáig üresen marad. Amennyiben ilyen módon a Vezetőség létszáma 9 fő alá csökken, a megüresedett helyek betöltésére 30 napon belül Közgyűlést kell összehívni. Az ilyen módon megválasztott tagok mandátuma az eredeti Vezetőségi tagok megbízatási idejének lejártáig tart.
2.10. A vezetőség a tagjai közül elnökhelyettest választ az éves rendes közgyűlést követő első ülésen, akinek a mandátuma a következő éves rendes közgyűlésig tart.
3. Felügyelő Bizottság
A Diákszövetség Közgyűlése - a Diákszövetség működése és gazdálkodása ellenőrzése céljából, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 40. § (1) szerint - 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság tagjainak mandátuma 5 (öt) évre szól. A Felügyelő Bizottság tagjai mandátumuk lejártakor újraválaszthatók.
3.1. A Felügyelő Bizottság tagjai
3.1.1. nem lehetnek olyan személyek, akik a Diákszövetség Vezetőség tagjai;
3.1.2. jelölésekor figyelembe kell venni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (3) és 39. § (1) szakaszaiban, illetve a Ptk. 3:26 § (2) pontjában részletezett összeférhetetlenségi szabályokat.
3.1.3. a Diákszövetséggel a felügyelő bizottsági határozott időre szóló megbízatásukon kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak;
3.1.4. a Diákszövetség cél szerinti juttatásából - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Diákszövetség által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást - nem részesülnek, illetve
3.1.5. a 3.1.1.-3.1.4. pontban meghatározott személyeknek nem lehetnek hozzátartozói.
3.1.6. tagságuk megszűnésekor a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnökhöz intézi.
3.2. A Felügyelő Bizottság folyamatosan köteles a Diákszövetség működését, a törvényesség, a vonatkozó szabályok betartása, illetőleg a célszerű és hatékony gazdálkodás, a hitvallásban és a célokban meghatározott elveknek való megfelelés, valamint a Diákszövetség jó hírnevének megőrzése érdekében ellenőrizni. A Felügyelő Bizottság jogosult a Diákszövetség gazdálkodási kérdéseiben is véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, a Diákszövetség munkavállalóitól a Főtitkár tájékoztatása mellett tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Diákszövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagja a Diákszövetség Vezetőségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály így rendelkezik. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a Diákszövetség ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
3.3. A Felügyelő Bizottság köteles a Diákszövetség Elnökét tájékoztatni és Vezetőségi Ülést illetve Közgyűlést kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
3.3.1. a Diákszövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Diákszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé;
3.3.2. a tisztségviselők felelősségét megalapozó, a 3.3.1. pontban meghatározott körbe tartozó tény merült fel.
3.4. Amennyiben az Elnök a Vezetőségi Ülést illetve Közgyűlést a számára erre az Alapszabályban előírt határidőn belül nem hívta össze, akkor a Felügyelő Bizottság jogosult a Vezetőségi Ülést illetve Közgyűlést maga is összehívni.
3.5. Amennyiben a Diákszövetség Vezetősége illetve Közgyűlése a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
3.6. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából - a bizottság képviseletének ellátása céljából - első ülésén elnököt választ.
3.7. A Felügyelő Bizottság a következő ügyrend szerint működik:
3.7.1. A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évenként egyszer tartja. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, azonban a Felügyelő Bizottság két tagjának indítványára zárt ülést kell elrendelni. A Felügyelő Bizottság ülésein kizárólag a Felügyelő Bizottság Tagjai rendelkeznek szavazati joggal.
3.7.2. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a Felügyelő Bizottság mindhárom tagja jelen van. A határozatképtelenség miatt változatlan napirenddel, új - előre közölt - időpontban megismételt ülés akkor határozatképes, ha azon Felügyelő Bizottság legalább két tagja jelen van.
3.7.3. A Felügyelő Bizottság üléseinek összehívása a Felügyelő Bizottság Elnökének a feladata. A Felügyelő Bizottság első ülését a Diákszövetség Elnöke hívja össze, és azon ő elnököl. A Felügyelő Bizottság Elnöke 30 napon belül köteles Felügyelő Bizottsági Ülést összehívni akkor, ha erre Felügyelő Bizottsági Határozat vagy a Felügyelő Bizottság legalább két tagja szólítja fel. A Felügyelő Bizottság üléseire vonatkozó meghívót írásban, az ülést legalább egy héttel megelőzően, a napirend, az ülés helyének és időpontjának megadása mellett, valamennyi Felügyelő Bizottsági Tag részére meg kell küldeni. A Felügyelő Bizottság ülésének napirendjét a Felügyelő Bizottság Elnöke állapítja meg, ennek során azonban köteles napirendre tűzni minden olyan pontot, amelynek napirendre tűzésére a Felügyelő Bizottság ülésének időpontját legalább 10 nappal megelőzően valamelyik Felügyelő Bizottsági Tag írásban beadott javaslata kéri fel.
3.7.4. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg, amennyiben erről az Alapszabály eltérően nem rendelkezik. Személyi kérdésekben az Elnök titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Ha a szavazategyenlőség titkos szavazás során történik, a szavazást meg kell ismételni. Az Alapszabály módosításával valamint a Diákszövetség feloszlásával illetve más egyesülettel való egyesülésével foglalkozó felügyelő bizottsági határozati javaslat elfogadásához egyhangú szavazat szükséges.
3.7.5. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét a fentiekben nem szabályozott kérdésekben (pl. az ellenőrzés ütemezése, az egyes feladatok felelőseinek meghatározása, stb.) saját maga határozhatja meg illetve egészítheti ki, de csak oly módon, hogy az ügyrend nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.
4. Vezető tisztségviselők
A Diákszövetség vezető tisztségviselői az Elnök és a Főtitkár, akik együttesen önállóan látják el a Ptk. 3.80 §-ban felsorolt ügyvezetői feladatokat. Az Elnököt a Diákszövetség Közgyűlése 3 éves időtartamra választja meg. A vezetőség tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az Elnök korlátlanul újraválaszthatók. A Főtitkárt a Vezetőség javaslata alapján, a Közgyűlés jóváhagyását követően három évre nevezi ki az Elnök. A tisztségviselők közül az Elnök és a Főtitkár hatás- és feladatköre a következő:
A. Elnök
1.1. Az Elnök – a bankszámla feletti rendelkezésre kiterjedően is – képviseli a Diákszövetséget, képviseleti jogát egyedi esetben átadhatja más Vezetőségi tagnak.
1.2. Az Elnök irányítja a Vezetőség munkáját, elnököl a Vezetőség Ülésein, felelős a Vezetőség Határozatainak végrehajtásáért illetve végrehajtatásáért.
1.3. Az Elnök felelős a Közgyűlés Határozatainak végrehajtásáért illetve végrehajtatásáért.
1.4. Az Elnök felelős a Közgyűlés valamint a Vezetőség Üléseinek jelen Alapszabályban rögzítettek szerinti összehívásáért.
1.5. Az Elnök a Vezetőséggel egyetértésben gyakorolja a munkáltatói jogkört.
1.6. Elnöknek az a személy választható, aki legalább három éve tagja a Diákszövetségnek, továbbá a megválasztást megelőző tíz évben legalább két éven keresztül volt Vezetőségi tag, főállású fizetett munkatárs vagy Felügyelő Bizottsági tag.
1.7. Az Elnök jelölésekor figyelembe kell venni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (3) és 39. § (1) szakaszaiban, illetve a Ptk 3,22. §-ban részletezett összeférhetetlenségi szabályokat.
1.8. Az elnöki jogokat és kötelezettségeket az Elnök akadályoztatása vagy felfüggesztése esetén az elnökhelyettes gyakorolja.
B. Főtitkár
2.1. A Főtitkár – a bankszámla feletti rendelkezésre kiterjedően is – jogosult a Diákszövetséget képviselni, képviseleti jogának átruházására azonban nem jogosult.
2.2. A Főtitkár vezeti a Diákszövetségben folyó munkát, irányítja a Diákszövetség alkalmazottainak munkáját, közvetít a Vezetőség és a Diákszövetség alkalmazottai között.
2.3. A Főtitkárt akadályoztatása vagy felfüggesztése esetén a Vezetőség által kijelölt munkatárs helyettesíti.
2.4 A Főtitkár a Diákszövetség munkájáról jelentést tesz a Diákszövetség Vezetősége előtt.
2.5. A Főtitkár gondoskodik az Alapszabály egyéb fejezeteiben, különösen a IX. fejezetben rögzített főtitkári feladatok elvégzéséről is.
2.6. A Főtitkár jelölésekor figyelembe kell venni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (3) és 39. § (1) szakaszaiban, illetve a Ptk 3,22. §-ban részletezett összeférhetetlenségi szabályokat.
5. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:
1. Írásos lemondással, a lemondás indokának megjelölésével.
2. Felmentéssel: a vezető tisztségviselő felmenthető neki felróható és fel nem róható okból. A vezető tisztségviselő neki felróható okból felmenthető különösen méltatlanság, a Diákszövetség céljaihoz és hitvallásához nem illő magatartás, súlyos kötelezettségszegés következtében. A vezető tisztségviselő felmenthető akkor is, ha neki fel nem róható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek. A vezető tisztségviselő felmentését a Diákszövetség Vezetősége vagy Felügyelő Bizottsága határozatban kezdeményezheti a jelenlévő tagok háromnegyedes többségével. A vezető tisztségviselő felmentéséről a Közgyűlés határoz a jelenlévő tagok háromnegyedes többségével. A Közgyűlés végleges döntéséig az érintett vezető tisztségviselő tisztségében felfüggesztésre kerül, ahhoz kapcsolódó jogait nem gyakorolhatja. Amennyiben a felmentés olyan okból történik, amely egyben kizárást is indokol, a kizárásról csak a felmentést követően lehet dönteni.
3. A megbízatási idő leteltével.
4. A vezető tisztségviselő halálával.
5. Összeférhetetlenség megállapításával: A vezető tisztségviselő köteles 30 napon belül a vele szemben fennálló-keletkező-, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (3) és 39. § (1) szakaszaiban illetve a Ptk 3,22. §-ban részletezett összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig a vezető tisztségviselő tisztségében felfüggesztésre kerül, ahhoz kapcsolódó jogait nem gyakorolhatja. Ha a vezető tisztségviselő nem tesz eleget összeférhetetlenségi kötelezettségének, az összeférhetetlenség kimondásáról a Közgyűlés határoz a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával. Az összeférhetetlenségi eljárást bármely tag vagy vezető tisztségviselő kezdeményezheti, vezető tisztségviselői összeférhetetlenségre vonatkozó kijelentést bárki tehet.)
Az 1., 2., 4., 5. pontokban meghatározott megszűnési okok esetén az Elnök, akadályoztatása vagy felfüggesztése esetén az elnökhelyettes, a megszűnési ok felmerülésétől vagy a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az Alapszabály VIII. fejezetének 1.3. pontjában meghatározott rendelkezések szerint köteles a Közgyűlés összehívásáról intézkedni.
A 2. pont esetén a Közgyűlés köteles meghallgatni az érintett vezető tisztségviselőt.
IX. HATÁROZATOK ÉS NYILVÁNOSSÁG
1. A Főtitkár gondoskodik a Diákszövetség Közgyűlésén valamint Vezetőségi Ülésein hozott döntések dokumentálásáról, melyből ki kell, hogy derüljön e döntések tartalma, időpontja, hatálya és a támogatók/ellenzők aránya és nyílt szavazás esetén személye is (a Vezetőség ülésén).
2. A Főtitkár gondoskodik ezen döntéseknek az érintettekkel történő közléséről.
3. A Főtitkár gondoskodik ezen döntések nyilvánosságra hozataláról a Diákszövetség székhelyén.
4. A Főtitkár gondoskodik arról, hogy a Diákszövetség működésével kapcsolatos nyilvános iratokba bárki betekinthessen a Diákszövetség székhelyén rendes munkaidőben, előre megbeszélt időpontban. A zárt ülések irataiba csak az Elnök külön engedélyével lehet betekinteni.
5. A Főtitkár a Diákszövetség működéséről és szolgáltatásai igénybevételének módjáról a Diákszövetség időszakos kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.
6. A Főtitkár gondoskodik az Alapszabályban meghatározott és a tagok számára biztosított joggyakorlás kereteinek, lehetőségeinek hirdetéséről.
X. A DIÁKSZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
1. A Diákszövetség pénzügyi forrásai a tagdíjak, a tagok felajánlásai, tagok, magánszemélyek, gazdasági társaságok, gyülekezetek adományai, a pályázatokon elnyert támogatások és az esetleges gazdasági tevékenységből származó bevételek.
2. A Diákszövetség vagyonával a jogszabályok keretein belül, éves költségvetés alapján gazdálkodik, és erről számadást készít.
3. A Diákszövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a Diákszövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
4. Nem pénzbeli adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában pedig a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
5. A Diákszövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 17. § (3) szakaszának megfelelően - kizárólag az Alapszabályban foglalt céljai megvalósítása érdekében és azokat nem veszélyeztetve - a Közgyűlés előzetes felhatalmazása alapján gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, amely gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó nyereségét azonban a Diákszövetség tagjai között nem oszthatja fel, hanem az Alapszabályban foglalt céljai megvalósítására visszaforgatja.
5.1. A Diákszövetség fentiek szerinti vállalkozása fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
5.2. A Diákszövetség az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
5.3. A Diákszövetség az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
5.4. A Diákszövetség a pályázatokért felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
5.5. A Diákszövetség bármely cél szerinti juttatását - az alapszabályban meghatározottak szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
6. A hatékony gazdálkodás érdekében, a MEKDSZ befektetheti ideiglenesen fel nem használt pénzeszközeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 44. és 45. paragrafusainak megfelelően. A befektetési ügyleteket az Elnök és a Főtitkár együttes rendelkezésével lehet végezni. A befektetési tevékenységről a vezetőség számára rendszeresen, a Közgyűlés számára évi egy alkalommal az Elnök beszámolni köteles.
XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A Diákszövetség tevékenységét az Alaptörvény keretei között, a törvényesség betartásával végzi. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályban lévő jogszabályokat, így mindenekelőtt a Polgári Törvénykönyvet, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései - különösen a gazdálkodásra vonatkozó általános, a nyilvántartási, a beszámolási és az adománygyűjtési szabályok tekintetében, a gazdálkodás különös kérdéseiben pedig a Társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjéről szóló hatályos jogszabályokat - kell alkalmazni.
Kelt: Budapesten, 2018. február 3. napján