Főelőadó

Az idei táborunk főelőadója egyenesen Kolozsvárról érkezik hozzánk. Volt már találkozása a MEKDSZ-el, legutóbb, ha jól informáltak*, akkor 2007-ben, a Nyári Tábor főelőadója volt, ahol Jakab levelét tanulmányozták a ,,régiek" a vezetésével. 

Most megállok és inkább hagyom, hogy Ő mutatkozzon be! :)

Horváth Levente vagyok, a Levente „lévőt,” „létezőt” jelent, tehát ismétlés a bemutatkozásom is, ha azt mondom: Levente vagyok. Csak azért nem a lévőt/vagyok-ot használom, mert ugyan ki vagyok én, hogy azt merjem mondani: vagyok, amikor egyedül az Örökkévaló szokott így bemutatkozni.

Apámék öten voltak, nekünk is öt gyerekünk van, egy lány és négy fiú, én magam pedig szintén ötödikként láttam meg a világot 1960. febr. 14.-én Kolozsváron, Erdély fővárosában. Szerencsésebb nálam tehát, aki nem látta meg (vö: Préd 6,5), ha nincs is sok szerencsém, de kegyelmem az van, az viszont bőven! (1 Kor 15, 8-10.) Nálamnál különb-hívőbb szülők gyermekeként nőttem fel és kamaszkorban: ki is az Isten markából.
Aztán a Vagyok mégis elcsípett – ez a humor Rá vall – és 16 évesen kezdett tudatosulni bennem ez az engem elhalmozó kegyelem, hisz akkor bizonyosságom lett nemcsak bűneim megbocsátásáról, hanem arról is, hogy elválasztott Magának. Tudtam én azt, hogy ez is Isten humorát jelzi, vagyis ez azt is jelenti az én esetemben: lelkipásztor leszek! Jaj a hamis pásztoroknak, legyen, kit riogasson, hadd nézzek – nem báránybőrbe bújt farkasként – farkasszemet minden bűnre való hajlamommal és hadd legyek bárányaként elküldött (misszionáriusa) a farkasok között!


Persze Isten humorát leltem fel abban is, hogy még teológusként találkoztam a magyarországi iszákosmentő misszió megalapítójával. Aznap este megnyugodva aludtam el, mint a tej, hisz azt mondtam: „Uram, te tudod, azt mondtam neked, azt tehetsz velem, amit akarsz, de miután az iszákosmentésről hallottam ezt a döbbenetes beszámolót, annyira nem látom magam erre alkalmasnak, hogy megnyugodhatom, biztos nem erre a szolgálatra hívsz engem.” Isten mosolygott („szerelmesének álmában ad eleget”) és 12 év múlva pontosan ezt a megbízatást kaptam: megalapítani a szenvedélybetegek misszióját Erdélyben, és így történt, hogy 26 éve a Bonus Pastor Alapítvány keretében szolgálok. Emellett pedig missziológiát tanulgatok diákjaimmal együtt – tehát „tanítok” – a kolozsvári teológián.

A MEKDSz táboraiba időről-időre meghívtak, először 1994-ben szolgáltam Tóalmáson, mi is hasonló egyetemista ifjúsági missziót indítottunk akkoriban Erdélyben. Nem vagyok a magam Ura, odamegyek, ahova hívnak – ennyit most az elhívásomról. Hiszem és vallom, nem lehetek keresztyén csak a Test tagjaival teljes közösséget gyakorolva, ez csiszolgat, és ez biztosítja a tesókban meglelt személyes identitásom. 

Akit kicsit érdeklődik Levente gondolataival kapcsolatban, annak bátran ajánlom a Parókia.hu interjúját vele, melyet egy mekdszes ismerős, Jakus Ági készített.

*Korábban Leventét a 2009-es Nyári Tábor előadójaként írtuk ki. Egy résztvevő, és aztán az átnézett dokumentumok alapján javítottam. A 2009-es Nyári Tábor főelőadója Schauermann Tamás volt. (2019.19.20.)

 

Vissza a TT2020 weboldalra.